IT tippek

Informatikai tippek és trükkök a szoftverek hatékonyabb használatához.

Címkefelhő

Ajánljuk: LibreOffice 6 Base - Adatbázis-kezelés másképp e-book

Ajánljuk: LibreOffice 6 Base - Adatbázis-kezelés másképp e-book

197 oldal/9,0 MB, formátum: PDF.

ISBN 978-615-5782-86-2

Betekintés a könyvbe!

A LibreOffice csomag Base alkalmazásával túlnyomó részben Access-kompatibilis adatbázisokat, táblákat, űrlapokat, lekérdezéseket, jelentéseket hozhatunk létre és kezelhetünk.

LibreOffice 6 Impress - Bemutató készítés másképp e-book

Ajánljuk: LibreOffice 6 Impress - Bemutató készítés másképp e-book

178 oldal/12,3 MB, formátum: PDF.

ISBN 978-615-5782-85-5

Betekintés a könyvbe!

A nyílt forráskódú LibreOffice programcsomag Impress bemutatókészítő szoftvere könnyen kezelhető, reális alternatívája a Microsoft PowerPoint programjának. Az átállást segíti, hogy az Impress olvassa a konkurens termékek formátumait is.

LibreOffice 6 Calc - Táblázatkezelés másképp e-book

Ajánljuk: LibreOffice 6 Calc - Táblázatkezelés másképp e-book

286 oldal/9,4 MB, formátum: PDF.

ISBN 978-615-5782-84-8

Betekintés a könyvbe!

A LibreOffice csomag Calc alkalmazásával túlnyomó részben Excel-kompatibilis táblázatokat hozhatunk létre és kezelhetünk. A 6-os változatban nagyot léptek a teljes kompatibilitás felé. Új függvényeket vezettek be és egyeztették a paraméterlistákat is. Emellett megjelent az Excel 2007-ben bevezetett szalag is.

LibreOffice 5 Writer - Szövegszerkesztés másképp e-book

230 oldal/12,4 MB, formátum: PDF.

ISBN 978-963-365-542-9

Betekintés a könyvbe!

1999 augusztusában a Sun Microsystems felvásárolta a StarOffice programfejlesztőjét, a hamburgi StarDivision céget, és a program 5.2 verzióját ingyenesen letölthető módon kezdte terjeszteni.

2000 júliusától a Sun nyílttá tette a forráskódot és elindította az OpenOffice.org projektet és fejlesztői közösséget. Közben a zárt forráskódú, kereskedelmi StarOffice csomagot is továbbfejlesztették.

Az OpenOffice új fejlesztéseinek jelentős állomása volt az Unicode támogatás beépítése, mely használhatóvá tette nemcsak az eredeti nyolc nyugati nyelven, hanem a legtöbb latin betűs, ázsiai és egyéb nyelven is az OpenOffice.org programot.

A 2003. elején kezdődött 2. verzió fejlesztésekor a Microsoft Office kompatibilitás és a teljesítmény fokozására helyezték a hangsúlyt. A 2. verzió 2005-ben jelent meg.

A 3. verzió, melynek fő újdonságai az Office Open XML formátumú fájlok importálása, a VBA makró és az új ODF 1.2 formátum támogatása, 2008-ban jelent meg. Később a fejlesztést átvette egy újabb mamutcég, az Oracle.

Háromhavonta jelennek meg a hibajavításokat tartalmazó kisebb kiadások pedig az új verziók között, amelyek félévente új funkcionalitással bővítik a programot.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

2010. szeptember 28-án az OpenOffice projekt több tagja megalapította a The Document Foundation szervezetet, és létrehozta az OpenOffice.org 3.3 béta változatának egy származtatott változatát. Az új programcsomag létrejöttéhez jelentősen hozzájárul az Oracle által keltett bizonytalanság, amelyben tartani lehetett attól, hogy a vállalat megszünteti az OpenOffice.org projektet, úgy ahogy ezt megtette az OpenSolaris-szal. Az alapítók remélték, hogy a LibreOffice név csak átmeneti lesz, mivel felkérték az Oracle-t is, hogy csatlakozzon a szervezethez és adja át nekik az OpenOffice.org márkanevet. Ezt az Oracle visszautasította és arra kérte az átállt fejlesztőket, hogy mondjanak le az OpenOffice.org irányítótestületében betöltött pozíciójukról, így a projekt végleges neve a LibreOffice lett. 2010. október végére, 33 OpenOffice.org fejlesztő mondott le, és állt át a The Document Foundation szervezethez.

A Go-oo projekt szintén megszűnt, támogatva evvel LibreOffice egységes fejlődését. A projekt által kifejlesztett funkciók beolvadtak a LibreOfficeba. Más OpenOffice változatok szintén beolvadtak a LibreOffice programcsomagba.

A teljesen független szervezet által létrehozott LibreOffice 4. verziója 2013-ban jelent meg. 2015. augusztus 5-én jelent meg a kötetünk alapját képező 5.0 verzió, mely a tizedik fő kiadás a projekt indulása óta. Már a LibreOffice 4-et is több mint 80 millió felhasználó telepítette, remélhetőleg még ennél nagyobb sikert is elér az új verzió.

A komplex irodai alkalmazáscsomag minden, napjainkban, az irodákban előforduló feladat megoldását támogatja.

Szövegszerkesztője a professzionális funkciókkal, jellemzőkkel is rendelkező Writer, gazdasági-műszaki számítások, elemzésekhez használható eszköze a Calc, bemutatások, előadások látványos és hatásos segítője az Impress, adatbázis-kezelője az Adabas alapokon készített Base, vektoros rajzoló programja a Draw. A Microsoft Office Equation Editorához hasonló matematikai egyenlet­szerkesztő a Math alkalmazás. Ezek többségéről külön kötetet is írunk, de egy összefoglaló „Biblia” jellegű kiadványt is megjelentetünk.

A LibreOffice 5-höz átdolgozták a dokumentumexportáló és importáló szűrőket. PDF fájl exportálásakor az állományt elláthatjuk időbélyeggel is. A programcsomaghoz új, szebb, egyértelműbb ikonokat dolgoztak ki. A Calc több táblázatkezelő függvényét tovább­fejlesztették, néhány új függvényt is beépítettek. Az Impress és a Draw programokban több helyet biztosítoanak a szerkesztésre. Az átdolgozott eszköztárak a leggyakrabban használt ikonokkal nyílnak meg.

Nagy újdonság a 64 bites Windows rendszerek támogatása.

Az új Calc képes már a feltételes formázást is XLSX fájlba exportálni. A PADLÓ és a PLAFON függvényekhez az Excel kompatibilitást tovább erősítő paraméterezést alakítottak ki. Az Excel kompatibilitás biztosítása érdekében bevezették az URL.KÓDOL és HIBA.TÍPUS, ÁTLAGHA, ÁTLAGHATÖBB, DARABHATÖBB, DARAB­TELI, XOR és más, az időközben az Excel 2013-ban megjelent fontosabb függvényeket. A hivatkozásokban teljes oszlopokra (A:A) és sorokra (1:1) is hivatkozhatunk. A Calc programot képessé tették képes az Apple Numbers, Lotus 123 (wk3 és wk4) és a Quattro Pro (wq1 és wq2) fájlok importálására.

Bővebben

LibreOffice Base: Rendszerablak

A LibreOffice programcsomag Base adatbázis-kezelője sajátos jellegzetességekkel rendelkezik. Az operációs rendszer minden egyes alkalmazása, programja külön alkal­ma­zási „ablak”-ban fut. Az ábrán bemutatott képernyőkép a Base ablaka. A szerkesztett állomá­nyok a dokumentumablakokba kerülnek. A legfelső sor az alkalmazási ablak fejléce, amely a szerkesztett dokumentum neve mellett bal oldalt a  rendszerablak vezérlő ikont, jobb oldalt a  méretváltoztató és ablakzáró ikonokat tartalmazza. A rendszerablak ikonra az egérrel rákattintva a környezethez (Windows-hoz) kapcsoló rendszerablak menüt gördíthetjük le. Itt kicsinyítjük, nagyítjuk a rendszerablakot vagy akár befejezzük a Base futtatását, kilépünk a szövegszerkesztőből. Ha kétszer gyorsan kattintunk a rendszerablak ikonra, akkor bezárjuk a rendszerablakot, azaz befejezzük a szövegszerkesztést. Ennek felel meg a rendszerablak menü Bezárás parancsa vagy az Alt+F4 billentyűkombináció is.

A rendszerablak ikonnal legördíthető menü Előző méret parancsa vagy a címsor ikonjára kattintás állítja helyre az eltorzított méretű rendszerablakot. A menü Áthelyezés parancsa segítségével mozgatjuk a Base rendszerablakát, amennyiben annak mérete kisebb a lehetséges maxi­mális méretnél. Ha az ablak maximális méretű, akkor ez a parancs nem adható ki. Ezt a menüsor szürke – ki nem választható – jelölése is mutatja. A nem maximális méretű ablakot mozgathatjuk egérrel úgy is, hogy rámutatunk a címsorra, majd lenyomjuk az egér bal gombját és annak folyamatos nyomva ­tartása mellett az ablakot az új helyére vonszoljuk. Ha felengedjük a bal egérgombot, akkor az ablak az új helyén rögzül.

Méret paranccsal a rendszerablak méretein változtathatunk. Ez egérrel úgy oldható meg, hogy az ablak határoló vonalaira mutatunk az egérkurzorral. Ekkor az a kiválasztott oldaltól (ablakrésztől) függő formát vesz fel, s jelzi a mozgatás irányát. A rendszerablak menü Kis méret menüpontjának felel meg a bal oldali méretváltoztató ikon, amellyel az egész LibreOffice környezetet ikon méretűvé zsugo­rítjuk (erre akkor lehet szükség, ha más Windows alkalmazásra vagyunk kíván­csiak). A nem maximális méretű ablakban kiadható Teljes méret menüpont vagy az  ikon a lehetséges legnagyobb rendszerablakot állítja be.

Bezárás menüpontra (vagy közvetlenül a szerkesztésből kiadott Alt+F4 billentyűkombináció), illetve a címsor  alkalmazásbezáró ikonjára kattintással fejezzük be a munkát. Ha a szerkesztett doku­mentum változásait még nem mentettük el, akkor a program megkérdezi, mentjük-e a dokumentum módosítását?

Bővebben